"Az etnikai összetartozás „csak” vélt összetartozás. Nem közösség, hanem csak közösségképződést megkönnyítő mozzanat. (Mindenekelőtt politikai közösségét.) Ugyanakkor a politikai közösség az, amely felébreszti, és életben tartja az etnikai összetartozásba vetett hitet." /Max Weber/
Azt még valahogyan meg lehet bocsátani egy embernek, hogy politikusnak megy, hogy kiélje nagyravágyási mániáját, de hogy ezen a szakmán belül valaki elvállalja a szélsőséges részleget, ahhoz már valami más kell. Örömmel hallgatom, amikor Julius Horvath az osztrák, Eva Nagyova a szlovák, Brothschneider János a magyar, Jean Fuzicska a francia, Jack O’Neil az angol nemzet fennsőbbrendűségéről papol. A legboldogabb pedig akkor vagyok, amikor embereket látok, akik beveszik a sok sületlenséget.
Nem mondom, hogy nem kell egy pátosz, a nemzet, amely a nyelvi, vagy felekezeti közösségük, közös szokáserkölcsük, esetleg közös sorsuk folytán összetartozó emberek csoportjainál összekapcsolódik egy olyan hatalmi képződmény gondolatával (meglévő, vagy kívánt politikai szervezet), amely sajátjuk és csak az övék. De az Isten szerelmére, ne valami ellen hozzák már létre csoportjaikat az emberek. Az a legkönnyebb! És kinek kell a könnyű préda? És ne bánjam már, hogy véletlenül valahová születtem. Voltaire mondta, hogy ő elsősorban ember, és véletlenül francia. (Húzhatott is Svájcba).
Kell egy biztos pont az életben! De amikor a ló kiközösíti maguk, a farkasok közül a nyulat, ott némi gyanú merül fel az állatorvosi állatnál. Toporognak a bősz vezérek a dagonyájukban, fröcsögik vonatfütty egyszerűségű hitüket, amelyben Kánaánt ígérnek a nyájnak. A másik nyájnak természetesen Gyehennát. Csak tudnám, hogy szegény Isten hogyan dönti el, hogy melyik kiátkozás az erősebb?
Nyilvánvaló baromságaikkal néha már ők sem tudnak mit kezdeni, mert azok már koloncként vonulnak utánuk. Talán ezek a koloncok mondatják Gasparovicsék Ivánjával, hogy Clinton egy tájékozatlan balfék. Egy vidékinél is vidékibb, saját múltja megteremtésén gőzerővel küzdő ország államfője lehülyézi azt, aki nemcsak egy szuperhatalom államfője volt, de még tűrhető is. Mint ilyen, valószínűleg teljesen tájékozatlan a világ ügyeiről, legalábbis a közép-európai kollégái közismert széleslátókörűségével összehasonlítva.
A bátor kisegér viszont cincog, vádol, kiközösít! De csak a lukában, kimozdulni nem mer onnan, mert ott Tom elkapná. Természetesen önmagát járatja le és saját kialakulóban lévő országát. Nem bántani akarom őket, inkább egyre nagyobb szánalommal nézem, ahogyan próbálnak kimászni abból a s*árból, amit létrehoztak.
