„...Aztán valami mégis megborzongatott,kétezer évig töprengtem azóta,de egyre bizonytalanabb vagyok,és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,már azt, hogy minden kép és költemény,azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,a lepke őt és mindhármunkat én.” …