„...Aztán valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.”
                                        (Szabó Lőrinc: Dsuang-Szi álma, részlet)

 Virtuális bejegyzés, amelyet 1-esek, és 0-ák formájában tárol virtuális fájlrendszeren egy virtuális szerver.

       A Homo Sapiens Virtualensis (a Virtuális Ember) valószínűleg a Homo Sapiens Sapiens (Mai, vagy Bölcs Ember) leszármazottja, erős Neanderthalensis és Erectus beütéssel. Megjelenése a XX. Század közepére tehető tömegesen. Elterjedési területe a Föld úgynevezett civilizált része, de egyre erőteljesebben terjeszkedik az úgynevezett tömeg-médiának köszönhetően. Több mellékága van, valószínűleg kihalásra ítélve. Ilyenek például a Homo Sapiens Manipulatensis (a Manipulált Ember) és a Homo Sapiens Superfluousiensis (a Fölösleges Ember), bár ilyen mellékága minden Homo fajnak volt.
A Homo Sapiens Virtualensis továbbfejlődési lehetőségei végtelenek.

      Életmódjáról rengeteg dokumentáció létezik, ezek gondos szűrése alapján a következő megállapítások tehetők róla.
Nemzetnek nevezett virtuális közösségekben élik az életüket, bár mindegyik nemzet, ún. kultúrkörhöz is besorolja magát, amelyek körülírása lehetetlen. Így minden egyed többes identitással rendelkezik, és tulajdonképpen ő maga választja ki a számára legmegfelelőbbet. Vezetőik törekvése még tovább bonyolítja a kérdést, ugyanis megpróbálnak még egy identitást rásózni, az úgynevezett pártkötődést, amit régen nem létező eszmék alapján szerveznek, természetesen az aktuális viszonyokhoz idomítva.

Társadalmi létüket virtuális határok szabdalják még tovább, amelyek legfőbb színtere a település, amelyet virtuális hierarchiák irányítanak, és változó erősségű társadalmi (bizalmi) tőkék.
Lakóhelyét virtuális időpontban hagyja el, feltöltve virtuális hírekkel, amelyeket mesterséges körülmények között élő emberek szűrnek virtuális elvárások szerint.
Munkáját virtuális jutalomért végzi, amiből nagyrészt virtuális javakkal látja el magát.
Élelmének nagy része virtuális adalék, és az általa okozott súlyfeleslegtől virtuális szerekkel akar megszabadulni.
Délutánonként virtuális ismerőseit nézi egy virtuális csövön keresztül, virtuális vágyakat keltve magában, és este megpróbálja mindezt megélni társával.
Alvásközben virtuális képeket lát, amelyek pedig nagyon is valódiak. Ekkor bejárja teremtője a Homo Sapiens Superior világát, aki benne éli át a materiális valóságot. Ő maga a Legfőbb Lénynek köszönheti virtuális létét, aki rábízta a testiség megélését, hogy aztán a mindent átjáró energiának adhassa át a tapasztalatát.
A reggel felébredő ember megint elkezdi az információk gyűjtését a NAGY JÁTÉKHOZ.